Személyes blog (^.^)

Sziasztok! Érdekes címe van ennek a bejegyzésnek, tudom, de ez teljesen igaz, és találó, azért választottam neki. Hogy mik is ezek a meglepő gondolatok? Hmmm… Elég sokminden, összetetten, és nem csak apró, semmire kellő dolgok.
Tegnap, amikor msn-eztünk Barátnőmmel, érdekes dolgokról beszélgettünk – újfent, mivel már nem először beszéltük ezeket a témákat -. Az egyik, ami ide tartozik, és ami valamiért engem nagyon foglalkoztat – annak ellenére hogy még az ilyenekhez fiatal vagyok (ahogy mondani szokolták’ vala’) -, és amit ki is veséztük rendesen, az az, hogy mennyire is várjuk már azt a kort, mind a ketten, hogy eljöjjön az ideje egy… egy komolyabb kötöttség létgrejöttének, mint például egy eljegyzés vagy egy házasság. Lehet, hogy ez sokak szemében meglepődést kelt. De… lássuk be, én sosem voltam az a tipikus férfi, akinek mondjuk az a lényeg hogy minél több nővel d*gjon élete során, de éppenséggel a másik sem, hogy a karrierem legyen a lényeg. Nekem világ életemben a család volt az első, ha ezt senkinek nem is vallottam be, és senki nem is tudja, még az én családomban is. Jól tudok titkot tartani =). Én a családért, azért, akit szeretek, akármit képes lennék megadni, még ha – és ezt szó szerint értem – nekem bajom is töténik, ne adj Isten meghalok vagy ilyesmi… Nem tudom, lehet hogy én vagyok a hülye emiatt, vagy elmebeteg, hogy 21 évesen ilyen dolgok járnak a fejemben?! De én ilyen vagyok, és ezt fel is vállalom az előtt aki rákérdez, vagy jelen esetben aki ezt most elolvassa =P.
A másik dolog, amit ismét átdumáltunk, az a gyerekvállalás. Ebben jót is rosszat is megbeszéltük. De akkor kezdeném a rosszal, utána jöjjön a jó hogy felderítse azokat, akik ezt a hosszú bejegyzést akár idáig is elolvasták =D.
Elsősorban a rossz alatt azt értem, hogy mi van, hogyha a baba, ami világra jönne, valamilyen defektussal születne meg, pl. nincs meg egy végtag, vagy szellemi fogyatékos. Én… én úgy gondolom, hogyha idejében megtudjuk, akkor annak a terhességnek véget kell vetni. Mert most gondoljatok bele, milyen élete lesz annak a gyereknek? Vagy ha megtartjuk, akkor milyen életünk lesz nekünk?! Minden pénzünk, időnk és idegünk rá fog menni akkor erre az egészre, és nem lehetnek meg a további boldogságok, mint például a gyerek jól tanul, jó gimibe kerül, jó egyetemre, jó munka stb. stb., nagyon sokminden van, amiből egyszerűen kimaradnánk mind a ketten egy ilyen beteg gyerek miatt. És nem csak a mi szempontunk a lényeg, hanem az övé is. Hát a gyerek lehet hogy nem fogná fel, de jelentősen boldogtalanabb lenne, mint egy normális ember. Nem tudná magát ellátni, élete végéig kiszolgáltatott helyzetben lenne, ha mi meghalunk, akkor nem lenne ki gondoskodjon róla, és így tovább… Egy beteg gyereknek mindenképpen hatalmas hátrányai vannak, mind a szülőket nézve, mind magát a gyereket.
Tehát, ha időben derül ki, akkor elvetetni a terhességet. Ha nem időben derül ki, ez már a másik, és etikailag kérdésesebb dolog. Viszont, én nem vállalnám el. Én úgy vélem, hogy egy intézetben, ahol tudnak róla gondoskodni, és tudják mi kell neki, sokkal jobban érezné magát. És nem fogom egy genetikai hiba miatt feláldozni az egész életemet, a párom életét, és további lehetőséget egy normális gyerekre, egy baba miatt. Ha baja van, akkor nem maradhat velünk. Szerintem ez a legoptimálisabb, és leglogikusabb megoldás. És emberibb mindenkire nézve =).
Hát, ezeket akartam csak megosztani veletek. Tudom, érdekes hogy az én koromban, főleg hogy barátnőm korában ilyenekről gondolkodunk, és beszélgetünk. De… én is tudom, és Ő is tudja, hogy sosem voltunk olyanok mint a tucatember. Mindíg eltértünk sokmindenben az átlagtól, és ezen nem is akartunk sosem változtatni. Legalábbis én nem, hogy Ő?!